Váci Mihály Kollégium

Gyermekvédelmi protokoll

 

1. A protokoll célja

A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, illetve különféle szociális nehézségekkel küszködő családok és gyermekek száma évről évre magasabb számot ölt. A KSH adatai szerint a hátrányos helyzetű tanulók legnagyobb számban a szakiskolákban vannak jelen, melyet követ az óvoda és az általános iskola. A kollégium, tehát mint középiskolásokat elszállásoló nevelési-oktatási intézmény, egyre több figyelmet kell, hogy szenteljen arra, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat minél előbb felfedezi, és megfelelő segítséget nyújtson a számukra.

A kollégiumi szociálpedagógusi munka kiemelten preventív jellegű, amely elősegíti azt, hogy ne csak a tűzoltás legyen jelen az intézményben.

Konkrét cél, hogy a még nem létező problémára felkészülve kontaktust alakítsak ki a fiatalokkal, akár csak egy beszélgetés erejéig, hogy tudják azt, kihez fordulhatnak éles helyzetek esetén, a közhiedelemben álló szociális munkás rémképét eloszlatva.

 

Miért jó/szükséges a gyermekvédelmi protokoll?

-          vezérfonalat ad

-          biztonsági háló

-          gyorsabb beavatkozási lehetőség

-          és mert ha baj van, jelezni muszáj:

1997/XXXI. III. fejezet 17. §: (1)a családban történő nevelkedés elősegítésében, a veszélyeztetettség megelőzésében és megszüntetése érdekében alaptevékenység keretében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a köznevelési intézmények, mely okán (2) az intézmény köteles jelzést tenni az illetékes gyermekjóléti központ felé, hatósági intézkedést kezdeményezni bántalmazás/elhanyagolás esetén. (4) A jelzési kötelezettség elmulasztása esetén a gyámhatóság (vagy jegyző) értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, és fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez, esetleg a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást is kezdeményezhet.

 

 

2. A célcsoport

Önmagában a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos jelzők nem minden esetben fedik a törvény szerinti valójukat. Az 1997.évi XXXI-es Gyermekvédelmi törvény szerint:

-          hátrányos helyzetű az a gyermek/fiatal, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (RGYK), és emellett vagy a szülők iskolai végzettsége alacsony, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezetben él

-          halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/fiatal, aki a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény mellett a fentebb felsorolt körülmények közül legalább kettő fennáll

Tehát lényegében a hátrányos helyzet törvény szerint az anyagi, lakhatási, és szülők egzisztenciáira tér ki. Ezek mellett én hátrányos helyzetű fiatalnak tekintem azt a fiatalt is, akinek a családi körülményei nem megfelelőek, a jogai nem érvényesülhetnek különféle okok miatt, a szülei válnak (és ez kihat a fiatalra), egy szülő van, vagy egy sem, gyermekvédelmi gondoskodásban áll, átmeneti-vagy tartós elhelyezésben részesül, illetve bármi egyéb más tényező, amely okod ad arra, hogy aggódni lehet a gyermekért.

Ehhez kapcsolódik a veszélyeztetettség fogalma, amely a fentebb említett Gyermekvédelmi törvény szerint a veszélyeztetettség egy olyan magatartás vagy mulasztás következményeként kialakult állapot, amely a gyermek testi-lelki-érzelmi-értelmi-erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

Ettől enyhébb fokozat a veszélyeztető helyzet, amely egyéni/családi/környezeti/társadalmi helyzet, vagy állapot, amely sérti az egyén testi vagy lelki épségét, a családi egyensúlyt, működőképességet.

 

3. Eljárásrend/ avagy milyen esetekben mi a teendő

·       Ha a fiatalt gyermekvédelmi szerv, vagy nevelési-oktatási intézmény küldi (amelyről mindannyian tudjuk, hogy a családból való kiemelés egyik prevenciója az utóbbi években) – mivel törvény szerint kötelesek vagyunk felvenni – mindenképpen vegyen részt egy beszélgetésen a szociálpedagógussal. Ez megvalósítható bárhol az épületben, hogy ne legyen kellemetlen a fiatalnak, de a tapasztalatok okán, jobb feltérképezni a helyzetet.

·       Ha a fiatalnak papírja van arról, hogy hátrányos-vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Ez elég ritka eset, hiszen értelemszerűen kevés ember kezdi ezzel az ismerkedést, de ha mégis akad ilyen, akkor szintén egy beszélgetés lenne célszerű, hogy bizalommal forduljon segítségért.

·       Nevelőszülő, gyám – nem minden esetben jár együtt azzal, hogy a fiatal problémás, de jó tudni róla, hogy kik azok a fiatalok, akik (sajnos) nem a vérszerinti szüleikkel élnek. Ha a nevelőtanár problémásabbnak ítéli meg a helyzetet, itt is indokolt egy helyzetfelmérés.

·       A szülőkkel felmerülő problémákat, válást, konfliktusokat, egyéb szociális problémákat nem sorolom fel, hiszen a nevelőtanárokkal folytatott konzultációk során ezekről szó esik. Ennek ellenére, ha bármi probléma vagy krízis (pl.: szélsőséges viselkedés, pánikroham, öngyilkossági kísérlet, dühkitörés, családi krízis, abúzus, mélyszegénység, kiközösítés, droggyanú, rendszeresség hiánya stb.) merül fel a diákokkal, a segítő-team bármelyikét fel kell keresni a jelzési kötelezettség miatt, mert az intézmény megrúghatja a bokáját.

 

4. Köszönet

Köszönet a csoportnevelő pedagógusoknak, hogy segítik a segítők tevékenységét ezzel az aprósággal, és közösen összefogunk a fiatalokért, amely hozzásegíti őket ahhoz, hogy egészségesebb felnőttekké váljanak.

Köszönet a türelemért, az odafigyelésért, és a sok eddigi és jövőbeni együttműködésért, amelyeket a gyerekek érdekében tett/tesz mindenki.

 

Készítette: Gyömrei Ágota

Segítettek:   Háló-csoport:         Bódi János

                                          Dr. Tóth Gyula Ernő

                                          Gáspár Ágnes

                                          Kucserka Fanni

 

Források:

1997. évi XXXI-es törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Csókay László – A gyermekvédelem alapjai – miért szükséges, mire jó a gyermekvédelmi protokoll? (2016) Letöltve: 2017. 09. 01.